A Föld Órája

Idén harmadszor szervezi meg a WWF a Föld Órája akciót: március 28-án 20:30-tól 21:30 ig sötétbe borulnak városok, falvak, emlékművek és az otthonok. A nemzetközi természetvédő szervezet ezzel hívja fel a figyelmet a klímaváltozásra, és cselekvésre sürget: a villanykapcsolóval szavazunk a környezetvédelem mellett.

A WWF Magyarország reklámkampánya

Először 2007-ben Sidney-ben szervezték meg a Föld Óráját, amihez a lakosság 25 százaléka, és számtalan vállalkozás is csatlakozott. A város éttermei például gyertyafényes vacsorával várták a vendégeket ebben az órában. A sidney-i sikeren felbuzdulva tavaly már világszerte lehetett csatlakozni az „elsötétítéshez”.

Idén világszerte ezer város és egymilliárd ember részvételére számít a WWF. Azt még nem tudni, hogy hány magánszemély csatlakozott, de péntek este már 2900 város regisztrált az akcióra, ebből több mint 50 főváros.

A Wellingtoni Nemzetközi Ukulele Zenekar is felsorakozott

a kampány résztvevői között

További információk:

http://www.wwf.org/

http://www.wwf.org.nz/

http://wwf.hu/

http://www.earthhour.org/

Tropicarium

Ma délelőtt a Tropicariumban jártunk.

A 2000-óta funkcionáló kis állatkert, ami elsősorban a vízi élővilág bemutatását tűzte ki célul mintegy 3000 m² alapterületen látható.

A Tropicarium falai között több száz fajta állat és burjánzó növény kapott helyett. Nyolc teremben csodálhatók meg -többek között- a szabadon repkedő egzotikus madarak, az indákon

ugráló selyemmajmok, a trópusi esőben ázó aligátorok, a komótosan mászkáló sarkantyús teknősök és a lenyűgöző látványt nyújtó akváriumokban úszó halak, amelyek származási helyüket tekintve a világ minden tengerét képviselik.

Képes beszámoló következik.

Hédi rájákat simogat-ez volt a legnagyobb attrakció

Bohóchalak

Tűzhalak

Tüskés rája

Piráják

Varánusz

Szkink - a legnagyobb gyíkfaj

Leguánok

Aligátor

A Sarkantyús teknősök vonzásában

54 bálnát és 7 delfint tudtak megmenteni Ausztráliában

Az ausztrál vadvédelemnek sikerült megmentenie 54 bálnát és 7 gömbölyűfejű delfint egy ausztrál szigetnél, ahol nagyjából kétszáz állat sodródott partra - közölték kedden tisztségviselők.
Az összes életben maradt delfint sikerült visszaterelni a tengerbe a dagály idején - közölte Tasmania vadvédelmi szolgálatának szóvivője. Chris Arthur elmondása szerint a helyi közösség segítsége nélkül nem lett volna lehetséges megmenteni az állatokat, amelyek a Tasmania és az ausztrál kontinens között található Király-szigeten sodródtak partra vasárnap. Az állatok közül nagyjából 140 már hétfőre elpusztult, de a vadvédelem így is hihetetlenül sikeresnek nevezte a mentőakciót.
A mentésben 150 önkéntes segített. Az állatokat speciálisan erre a célra kiképzett matracokra rakták, majd hajóval vontatták ki a mélyebb vizekre. Arthur elmondása szerint csak egy delfin tért vissza a partra, a többiek a nyílt vízen maradtak. A visszatért delfint a következő dagály idején viszik vissza a tengerbe. Ezzel együtt az elmúlt négy hónapban már majdnem négyszáz cet sodródott partra Tasmania szigetének közelében, ahol az ilyen ausztráliai esetek nyolcvan százaléka történik.

Kétszáz bálna akadt el Tasmania közelében

Újabb szomorú hírről kell beszámolnom...

Partra sodródott mintegy kétszáz bálna és delfin Tasmania ausztrál szövetségi államtól délre egy szigeten, s az állatok nagy része elpusztult - közölték hétfőn vadvédelmi szakemberek.
A 194 bálnát és hét delfint vasárnap este fedezték fel a King sziget Naracoopa nevű partszakaszán, ahova már útban vannak a mentőalakulatok.
Mintegy száznegyven bálna már elpusztult, de a vadvédelmi szakemberek bíznak abban, hogy a többi állatot még meg tudják menteni.

Partra vetett bálnák

Bálnák időről időre tömegesen sodródnak partra Ausztráliában és Új-Zélandon, s a tudósok pontosan nem értik ennek az okát.
A furcsa jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy az ember tengeri tevékenységével - például a hajózással - együtt járó hanghullámok zavarják meg az állatokat.

From: mti.

Ezer új fajt találtak a Mekong mentén

Több mint ezer új növény- és állatfajt fedeztek fel tízéves gyűjtőmunkájuk során azok a kutatók, akik a délkelet-ázsiai Mekong folyó vidékének élővilágát térképezték fel a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet programja keretében.

A WWF Mekong-vidéki programja december 15-én, hétfőn Frankfurtban bemutatott eredményei szerint összesen 1068 új fajt fedeztek fel a Mekong mentén 1997 és 2007 között.

Az új fajok között van például a Vietnami-hegységben őshonos csíkos nyúl és a laoszi szirti patkánynak nevezett négylábú rágcsálófaj, amely úgy néz ki, mint egy mókus-patkány keverék. 2005-ben ínyencfalatként bukkantak rá először - grillen sütve egy laoszi piacon. Azóta természetes környezetében is sikerült a nyomára bukkanni, pedig a tudósok korábban úgy tartották, hogy a faj 11 millió éve kipusztult a Föld színéről.

Laoszi sziklapatkány (Laonastes aenigmamus)

A 4500 kilométer hosszú Mekong a tizedik leghosszabb folyó a világon. Senki sem gondolta volna, hogy "ilyen elképesztő mennyiségű" ismeretlen élőlénynek biztosít otthont - mondta el Peter Obrdlik, a WWF munkatársa. Az utóbbi tíz évben felfedezett fajok közül 519 növény, 279 hal, 88 pók, 88 béka, 22 kígyó - például egy zölden világító csörgőkígyó-faj (lásd a lenti képen), amelyről 2002-ben készült az első tudományos feljegyzés -, és 15 emlős.

Zöld csörgőkígyó (Trimeresurus gumprechti)

Az egyik leglátványosabb új faj a testéből ciánt kiválasztó rózsaszín százlábú, a Desmomyxtes purpurosea (lenti kép). A Thaiföld északi részén élő ízeltlábú hét centiméter hosszú és 88 lába van. Mérgező, és rikító színével is igyekszik elriasztani az ellenségeit, patkányok és mókusok mégis szívesen fogyasztják. Pontos élőhelyét a thai biológusok nem hajlandóak elárulni, mert attól tartanak, hogy a gyűjtők azonnal elkezdenének vadászni rá.

Ciánt kiválasztó rózsaszín százlábú (Desmoxytes purpurosea)

A Mekong hat országot szel át, a Tibeti-fennsíkról indul, határfolyó Mianmar, Laosz és Thaiföld között, egy laoszi "kitérő" után a thai-laoszi határt jelzi, majd Kambodzsán és Vietnamon keresztül vezet az útja, s végül beleömlik a Kínai-tengerbe.

Csíkos nyúl (Nesolagus timminsi)

A WWF szerint a folyó vidékén egyre nagyobb sebeket ejt a rablógazdálkodás. A délkelet-ázsiai térségben évente 2,7 millió hektárról irtják ki az erdőt, a Mekongon pedig a tervek szerint összesen 150 vízierőművet építenek. A természetvédelmi szervezet szerint 600 ezer négyzetkilométeres védett terület kijelölésére van szükség, különben "számos faj kihalhat, még mielőtt felfedezik" - mondta Peter Obrdlik az eredményeket bemutató album frankfurti bemutatóján.

Forrás: origo

A bambuszvázas kerékpáré a jövő

Forradalmasíthatja a kerékpárgyártás technológiáját egy új, természetes alapanyag, amely ráadásul jótékony hatással van Földünk légkörére is.

A bambuszról van szó, amely a trópusi országok nagy részében fapótló anyagnak számít például házak építésekor. A fejlett országokban elsősorban lakberendezési és dekorációs célokra szolgálnak a bambuszból készült bútorok, dísztárgyak. A környezetvédelem hangsúlyozása, a természetes alapanyagok előtérbe kerülése egyre szélesebb rétegeket győz meg a bambusz előnyös tulajdonságairól.

Lenézett státusa ellenére a bambusz (a pázsitfűfélék Bambusoidae alcsaládja) alighanem a legerősebb anyag a világon. Szakítószilárdsága nagyobb, mint az acélé, nyomásállósága pedig meghaladja a betonét. E két tulajdonság elengedhetetlen a növény stabilitása szempontjából: a bambusz ugyanis naponta akár egy métert is képes nőni (csúcsmagassága elérheti a 60 métert), viszont átmérője közvetlenül a föld felszínén nem haladja meg a csúcs szélességét. A nagy nyomásállóság a növény saját tömegének megtartásához szükséges, a szakítószilárdság pedig ahhoz, hogy erős szél hatására se törjön ketté, csupán hajladozzék.

Környezetkímélő tulajdonságaival is kiemelkedik a többi növény közül. Mint a Newsweek írta, mérsékelt és trópusi éghajlati viszonyok között egyaránt roppant gyorsan és szaporán növekszik, akár a gyomok. Földalatti rizómájának köszönhetően a levágott részek helyén hamarosan új szárak fakadnak - akár a pázsitfűfélék esetében. A többi növényhez képest 35 százalékkal több oxigént képes előállítani a légkör széndioxidjából, és sokkal hatékonyabban köti meg gyökereivel a talajt, megakadályozva az eróziót.

Technológiai alapanyagként a bambusz előbb-utóbb kiszorítja a fémeket a kerékpárgyártásból - állítja Craig Calfee. A kaliforniai Calfee Design cég tulajdonosa volt az egyik úttörője a 90-es években a karbonszálas kerékpár-vázak elterjesztésének. Mint a hírmagazinnak elmondta, a bambusz még a szénszálas vázakat is felülmúlja. Ez a természetes anyag ugyanis jobban ötvözi magában a merevséget (amely az erőátvitel hatékonysága miatt fontos) és a hajlékonyságot (amely a rezgések csillapításához lényeges), mint bármely más anyag.

A Calfee Design által készített, 2700 dollárba kerülő bambuszvázak eladási mutatója 2005-ben még alig 5 százalékkal növekedett - tavaly viszont a növekmény már meghaladta a 33 százalékot. Hasonló mértékben nőtt a karbonszálas kerékpárok eladási mutatója a 90-es évek végén. A cég most azon dolgozik, hogy tovább finomítsa a vázak alakját, és csökkentse az előállítási költségeket. "Bambuszvázas bringán ülni olyan, mintha kényelmes papucscipőt hordana az ember, ám egyúttal a szöges bakancs hatékonyságával haladna előre" - mondja Nick Frey amerikai pályakerékpáros bajnok.

Biokerozinnal megy az Air New Zealand gépe

Jövő hónapban -egyelőre csak kisérleti jelleggel- bioüzemanyaggal hajtott Boing 747-400 típusú gépen közlekedhet boldog-boldogtalan az új-zélandi nemzeti légitársasággal.
Az fele-fele arányban kerozint és bioüzemanyagot hasznosító Rolls-Royce motor az eredeti konstrukció némileg módosított mása.

A bioüzemanyagot egy Afrikában előforduló faféle, a három méteresre megnövő jatropha fa szolgáltatja. Pontosabban ennek dió formájú termése. Ebben ugyanis egy olyan sűrű olaj található, amely kerozinnal vegyítve alkalmassá válik egy repülőgép motorjának üzemeltetésére.

Az Air New Zealand tervei szerint 2013-ra több mint egy millió hordó bioüzemanyagot fognak felhasználni, ami a teljes éves üzemanyag felhasználás 10%-a.

A teljes cikk itt olvasható.

A világ 7 természeti csodája

Lehet szavazni a világ 7 természeti csodájára.

A következő régiókból lehet válogatni:

Észak- és Közép-Amerika
Dél-Amerika
Európa
Ázsia
Afrika
Ausztrália és Óceánia

A régiók kiválasztása után különböző kategóriákban lehet szavazni az általunk legszebbnek ítélt természeti kincsekre. Ilyenek lehetnek például:

Táj
Sziget
Hegy
Barlang
Vulkán
Völgy
Nemzeti Park
Erdő
Vízesés
Tó
Folyó
stb.

Magyarország sajnos csak a Balatonnal jelölteti magát, Új-Zéland ellenben két gleccserrel és egy fjorddal is a listán szerepel.

Szóval csak tessék, csak tessék!
Itt lehet szavazni.

Pingvinek Új-Zélandon

Már egy ideje tervezem, hogy összegyűjtöm a zátonyon fellelhető pingvin fajokat.
Íme a leggyakoribbak néhány ismertetővel, képekkel, populációszámmal:

Törpe (kék) pingvin (Eudyptula minor)

A leggyakoribb faj Új-Zélandon. Mintegy 40 ezer példányt tartanak számon. 43 cm-es testmérettel büszkélkedhet.

Snares pingvin (Eudyptes robustus)

Különös nevét az Új-Zélandhoz tartozó Snares-szigetről kapta, ahol a költési helye található. Hozzávetőleg 23 ezer példánya ismert. Csak ezen a tájékon őshonos! Testmérete 50 cm, súlya 3 kg.


Fjordföldi pingvin (Eudyptes pachyrhynchus)


Kinézete meglepően hasonlít a Snares pingvinéhez. Mindössze 3000 példányról tudnak. 55 centi a testmérete és kb. 4 kg.

Sárga szemű pingvin (Megadyptes antipodes)

A világ legritkább pingvin faja. Összesen 2000 példányt számlál a populáció. Maori neve 'Hoiho', ami 'zajkeltőt' jelent -gyaníthatóan éles visítás jellegű kommunikációja miatt. Kb. 55 centis.




Még infok:
http://www.penguins.cl/new-zealand.htm
http://www.penguin.net.nz/
http://www.teara.govt.nz/EarthSeaAndSky/BirdsOfSeaAndShore/Penguins/7/en

Valamint itt egy oldal arról hogyan készítsünk pingvineknek búvóhelyet!

Megszületett Layla féltesója

Ismét anya lett Lulu, a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény szélesszájú orrszarvúja. Ma hajnalban ugyanis megszületetett a várva várt orrszarvú borjú. A kicsi egészen pontosan 4 óra 57 perckor jött a világra. Lulu vemhessége így 16 hónapig és 8 napig tartott, ami normálisnak számít, és csupán egy héttel tér el az anyaállat előző vemhességének 16 hónap és 15 napnyi hosszától. Bár az ellésre már október elején felkészültek az Állatkert munkatársai, a ma hajnali ellés mégis kissé "hirtelen" jött. Az orrszarvúaknál ugyanis általános tapasztalat, hogy a kicsi világra jövetele előtt 12-24 órával az anyaállat viselkedése már egyértelműen utal a közelgő ellésre. Ehhez képest tegnap este Lulunál még semmi jele nem volt annak, hogy reggelre már világra jön a kis orrszarvú.


Az orrszarvú borjú nemét most még nem tudják, így természetesen nevet sem kapott. A hagyományok szerint várhatóan L-betűs nevet keresnek neki, hiszen az anyaállatot Lulunak hívják, márpedig az a szokás, hogy az anyaállat és a kicsi nevének kezdőbetűi megegyeznek. A kicsi súlyát sem tudni pontosan, ám a szakemberek 50-60 kg-ra becsülik a születési tömeget.A kis orrszarvú születése világra szóló jelentőségű! Szélesszájú orrszavúakat ugyan már az 1970-es évek óta szaporítanak állatkerti körülmények között, csakhogy ebben az esetben a kicsi nem természetes pároztatás, hanem mesterséges termékenyítés útján fogant. A világ első mesterséges termékenyítésből született orrszarvúja - Lulu előző borja - 2007. január 23-án született Budapesten. A mostani kicsi is ilyen módon fogant, ám a termékenyítéshez úgynevezett kirokonzervált, azaz fagyasztva tartósított hímivarsejteket használtak fel. Ennek a módszernek a használatával először született kis orrszarvú, Lulu borja tehát az első "krio-orrszarvú" az egész földkerekségen. Az apa egyébként nem a budapesti hím, hanem a Colchesteri Állatkert Simba nevű, 39 éves orrszarvúja.


Forrás: http://www.zoobudapest.com/
Élő webkamera az orrszarvúbébivel: http://www.zoobudapest.com/orrszarvu-kamera

Kihaltnak hitt kakadufajt fedeztek fel

A világ egyik legritkább madárfajának példányait fedezték fel környezetvédők az egyik indonéziai szigeten. A nagytestű papagáj-féle legnagyobb ellensége természetesen az ember.



A sárga bóbitás Abbott kakadu (Cacatua sulphurea abbotti) új kolóniáját az indonéziai Masakambing szigeten találták meg. Az egyik környezetvédő szervezet szerint a világ legritkább madárfajának összesen tíz példányát fedezték fel. A csoportban négy felnőtt pár és két fiatalabb példányt figyeltek meg falatozás közben. Ezt a ritka papagáj-félét utoljára 1999-ben látták. Akkor azt állapították meg, hogy az a néhány madár nem fogja tudni a populációt fenntartani. A faj azután került veszélybe, hogy gyönyörű tolláért szinte mindegyik példányt levadászták, vagy állatkereskedésekben végezték a nagy testű ritka madarak.

Veszélyben a Szürke Bálna

A követjező cikket a WWF magyarországi blogjából ollóztam.


A szürke bálnára 62 évvel ezelőtt bevezetett vadászati tilalmat korábban természetvédelmi sikertörténetnek tartották. Ezen kívül már csak a klímaváltozás, a tengerek szennyezése, no meg az olajkitermelés veszélyezteti őket…

A könnyen kiaknázható olaj- és gázmezők rohamos apadásával párhuzamosan a világ vezető olajvállalatai az új lelőhelyek fellelése érdekében egyre nagyobb kockázatokat és költségeket vállalnak be. Az egyik ilyen fejlesztés Japántól északra, Oroszország keleti partjánál, Sakhalin-szigeteknél történik, ahol mintegy 45 milliárd hordónyi olaj rejtőzik a mélyben. A part menti lelőhelyeken már 1998 óta folyik kitermelés és folyamatos a fejlesztés.
A Sakhalin II a világon az egyik legnagyobb, körülbelül 20 milliárd USD értékű külföldi tőkéből származó olaj- és földgázberuházás. A projekt magában foglal két új tengeri fúrótornyot, egy cseppfolyós földgáz (LNG) terminált a sziget északi részén, és két 850 km hosszú csővezetéket.

A lehetőségek öble

Több természetvédelmi szervezet, köztük a WWF és az IUCN is jelezte, hogy a beruházás komoly veszélyt jelent az itt élő nyugati szürke bálna populációra. A bálnák legjelentősebb táplálkozó helye ugyanis a Piltun-öbölben található. Éppen ide terveznek egy harmadik fúrótornyot, és átvezetnének az öblön egy csővezetéket is. Az óriás tengeri emlősök minden évben az öbölben töltik a nyarat, hogy a planktonokban gazdag, - mára más kevésbé - nyugodt vizekben magukra szedjék a téli túléléshez és a borjúk felneveléséhez feltétlenül szükséges zsírréteget.

A 12-15 méteres, akár 35 tonnát is elérő szürke bálna a Vörös Listán a kritikusan veszélyeztetett kategóriában szerepel. A Csendes-óceán északnyugati részén élő populáció alig 130 egyedből áll, és közöttük is összesen csak 20 szaporodóképes nőstény van. Az olajfúró-tornyok és a csővezeték építése olyan mértékű zajszennyezéssel és hajóforgalommal jár, ami elüldözi az állatokat az élőhelyükről. A kitermelőhelyen a megnövekedett teherhajó-forgalom növeli az ütközéses balesetek számát is. A megfigyelések szerint a már meglévő fúrótornyok körül 20 km-es körben lényegesen lecsökkent a bálnák száma. Továbbá megfigyelték, hogy kevesebb zsírréteget tudnak magukra szedni, ami egészségi állapotuk romlásához vezet.


Pénzt vagy életet

A kitermelés különösen kockázatos a Sakhalin-szigeteknél, mert a terület földrengésveszélyes, és a szélsőséges időjárási körülmények - az akár -40 Celsius fokos tél és a jégborítás - tovább növelik az olajszennyezés lehetőségét. Ráadásul ha a beruházás és a kitermelés továbbra is a természetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával történik, a bálnapopuláció húzza a rövidebbet, és a faj örökre eltűnik a Föld színéről.

A bálnák élőhelyének védelmében feltétlen szükség lenne arra, hogy a csővezetékeket máshol vezessék, de a Sakhalin II a Gazprom és a Shell tulajdonában van, akikkel nehéz az egyeztetés, és már évek óta folyik a huzavona a csővezetékek áthelyezéséről. A konzorcium egyelőre elzárkózik a vezetékek távolabbra helyezésének tervétől arra hivatkozva, hogy az építés során betartják a zajterhelési határértékeket és a szakértőik megfigyelései nem támasztják alá a szürke bálnák viselkedésének megváltozását.

Szürke Bálna

Múlt hónapban a természetvédő szervezetek kérelmei ellenére az orosz kormány a Piltun-öbölben építendő csővezeték engedélyezésénél figyelmen kívül hagyta a beruházás hatását a tengeri élővilágra. A civil szervezetek azonnal fellebbezést nyújtottak be, hogy vegyék figyelembe a WWF, a Greenpeace és az IUCN által összeállított, tudományos bizonyítékokat tartalmazó tanulmányt. A szürke bálnák sorsa így most az orosz hatóságok és a bíróság kezében van.

A WWF jelenleg is tárgyalásokat folytat az orosz kormánnyal a Piltun-öböl védetté nyilvánításáról. Ha ez megtörténne, az olajvezetéket nem lehetne az öblön keresztül elvezetni, és a szürke bálnák esélyt kapnának a túlélésre.