Okos térkép Új-Zélandról

Találtam egy nagyon jó kis utca név keresgélő oldalt.
Minden új-zélandi település pontos térképével.

A keresőbe szimplán beírod a város nevét és kiadja a térképét az összes utcával, parkkal, nevezetésegekkel (a legtöbbhöz képet is mellékel).

Google Search alapú, így a használata is tök ugyanaz.
Valamint a megszokott módon a távolságokat is megjeleníti.

Itt vagyok, katt rám.

Dunedin

Új-Zéland ötödik legnépesebb városa, egyben a Déli-sziget második legnagyobb települése is.
A 2006-os népszámlálási adatok szerint mintegy 120 ezren lakján.
Otago régió központja. A hasonló nevű öbölben helyezkedik el, vulkanikus eredetű hegyekkel határolva.

James Cook kapitány 1770-es zélandi felfedezése alkalmával a mai Dunedin területén ért partot. A mai város alapjait mégis 1848-ban tették le.
1852-ben vált Otago régió (és akkoriban a Déli-sziget déli részének) központjává.
A rengeteg bevándorló érkezésével (elsősorban írek, olaszok, franciák, németek, zsidók és kínaiak) a város ekkor már a zátony legnépesebb településévé vált.
A beözönlő emberáradatnak köszönhetően a leginkább fejlődő városok egyike lett.
A Déli Központi Vasútvonal -amely Dunedint köti össze Christchurchel- 1878-ban készült el.
Új-Zéland első egyeteme a University of Otago -melyet 1869-ben alapítottak -is Dunedinben található.

A XX. századra a gazdasági fejlődés lelassult.
Igaz, mai épületeinek többsége ekkor épül, de már közel sem annyira meghatározó a szerepe Új-Zéland gazdaságában mint korábban.

1906-ban elkészül az impozáns, viktóriánus Pályaudvar

Eredetileg filmszínháznak építették, mára azonban Dunedin egyik meghatározó színháza lett a Regent Theatre

Dunedin egyik központi tere az Octogon, amely a főutcát (George Street)

köti össze a kelet-nyugat irányú Princes Streettel

Dunedin egyik legrégibb építészeti elemei közé tartozik a

Kínai Kert (Lan Yuan) , amit 1860-ban hoztak létre

További infok, képek és sok-sok hasznos okosság:

http://www.dunedin.govt.nz/

http://www.visit-dunedin.co.nz/

http://www.dunedinnz.com/

Napier

Egy újabb kisváros került terítékre.
Ha így haladok, lassan tiszteletbeli kiwi leszek, úgy fogom ismerni a kisebb-nagyobb településeket Új-Zélandon...

Napier (Ahuriri a maori nyelvben) egy 57 ezres kikötőváros az
Északi-sziget keleti partján.



Wellingtontól észak-keletre autózva 'mindössze' 332km-t kell megtenni, hogy elérjük ezt a csendes kisvárost.
Alapterülete viszonylag nagy ( 106 km² ). Ez nagyjából Kaposvár méretével ekvivalens.

Elsősorban agráriuma révén vált ismerté. Alma - és körte termesztése az országban az elsők között van. Továbbá jelentős szőlő ültetvények, valamint borászatok is megtalálhatók itt.

Az ördög tudja miért, de itt van a zátony egyik leglátogatottabb szobra is. A 'Zátony Paniája' (Pania of the Reef) voltaképpen egy gyönyörű boszorkány, aki a maori mitológia szerint minden este ezen a tájékon lubickolt a különféle vízi versenyzőkkel.

Pania of the Reef

Minden év februárjában emberek tízezrei utaznak Napierbe, hogy az Art Deco hétvégi eseményeken részt vegyenek. Erről itt lehet sok minden érdekeset megtudni.

Belváros

1931-ben egy meglehetősen komoly földrengés rázta meg a kisváros, 258 ember halálát okozva. A pusztítások után Napiert -a kor építészeti dizájnjának megfelelően- Art Deco stílusban építették újjá. 2007-ben a város arculatát az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította (elsőként kapott város ilyen státuszt Új-Zélandon).

Sound Shell

Sok-sok egyéb okosság és képek még:
http://www.napier.govt.nz/
http://www.hawkesbaynz.com/

Kaikoura

Kaikoura egy 3200 fős kis település a Déli-sziget keleti partján. Könnyen megközelíthető Christchurchről (180km északra) vagy Pictonról (160km délre) autóúton.

Az Északi-szigetről pedig (Wellingtonból) kompjáratok hozzák át a turistákat.

Ezen kívül a TranzCoastal vasútvonal egyik állomása is. Erről itt találtok sok-sok infot.




Kaikoura érdemelte ki a világon elsőként a Green Globe elismerést, amit az ENSZ 1992-es rioi természetvédelmi konferencián alapítottak. Az elismerést a következő tíz szempont alapján ítélik oda:

- újrahasznosítás
- energiafelhasználás
- ivóvíz gazdálkodás
- vízveszteség hasznosítás
- veszélyes anyagok
- közlekedés
- termőföld hasznosítás
- környezetgazdálkodásban való aktív részvétel
- fenntarthatóság kialakítása
- együttműködés ennek megvalósítására

Részletes leírás a programról itt.

Hogy mennyire nem érdemtelenül kapta Kaikoura ezt az elismerést, a következő fajok -amelyek többsége csak ezen a tájegységen fordul elő ekkora példányszámban- is jól illusztrálják.

Barna Delfin (Dusky Dolphin)
Komoly hasonlóságot mutat a Csendes-Óceáni Fehéroldalú Delfinnel, ám annál valamivel zömökebb testfelépítésű. Rendkívül akrobatikus delfinfaj.


Déli Szőrös Fóka (Southern Fur Seal)
Sajnos az európai bevándorlók a XIX.században elég erőteljesen irtották őket, ezért számuk ma már csak mintegy 1/10-e az eredetinek. 1978-óta fokozottan védett Új-Zélandon.

Bár eléggé esetlennek tűnnek elsőre, meglepően gyorsan mozognak a szárazföldön is.

Fogaik pedig igen-igen élesek, amiről néhány zátonylakó tudna is mesélni...

Ámbrás Cet (Sperm Whale) - szó szerinti fordításban viccesebb lett volna...

Illusztrálandó méreteit...

Nem csak a mérete miatt lenyűgöző ez az emlős faj.
Többek között a merülési mélysége (gyakran találnak a tengerbiológusok 2200 méter mélyen is lubickoló példányokat), valamint kommunikációjuk (több kilométerre is hallatszódó sírás szerű hangokat ad ki) is ámulatba ejtő. Táplálékai elsősorban tintahalak, kalmárok, és egyéb halfajok.



A nagy kutatgatásban egész véletlenül találtam rá két másik fajra is.
Na, ennek Tamás fog nagyon örülni!
Van ugyanis két albatrosz faj is, ami szintén ezen a tájegységen fordul elő nagyobb példányszámban.

A Királyalbatroszról és a Vándoralbatroszról van szó. Ha jól tudom, utóbbi rendelkezik az egyik legnagyobb szárnyfesztávolsággal a madarak között (360 centimétert is meghaladhatja).

Vándoralbatrosz

Csodaszép fotók Kaikouráról és élővilágáról itt találhatóak.
Bálnakukkolós képek itt.
A település weboldala pedig emitt.

Wellington

Új-Zéland fővárosa és egyben második legnépesebb városa mintegy 379 ezer lakossal.
Területe 290 km². Ez nagyjából Szeged méretével egyezik meg.
Az Északi-sziget déli csücskén található.

Wellington nem csak főváros, de az ország kormányzati, kulturális és pénzügyi központja is.

Időjárása a Cook-szoros közelsége miatt igen nedves és szeles, ezért gyakran Windy Wellingtonnak (szeles Wellington) nevezik.

Az európai bevándorlók letelepedése a XIX.század közepén kezdődik meg.
Az első település a jelenlegi várostól északkeletre, a Hutt folyó mocsaras torkolatánál épült fel. (Ez a terület a mai Petone városrész.) A rendszeres áradások miatt azonban a lakók hamarosan a város mai területén levő meredek domboldalakra húzódtak.


Az új-zélandi parlament 1862-ben ülésezett először Wellingtonban, ám a város csak 1865-től veszi át hivatalosan a főváros szerepét Aucklandtől.
Mégis 1981-ig kellett várni, hogy Sir Basil Spence skót építész tervei alapján megépüljön az az épület melynek eleve az a rendeltetése, hogy a parlament székhelyéül szolgáljon. A kör alaprajzú épület neve a Beehive , azaz méhkas.


Wellington viszonylag kis területű belvárosa 4 kerületből (Lambton, Cuba, Courtenay és Willis) áll, és a várost övező meredek dombok és a tenger között húzódik. A külső városrészek (Kelburn, Thorndon, Karori, Haitaitai, Miramar, Wadestown stb.) többsége a környező dombokon található.


A terület még új-zélandi mércével mérve is fokozottan aktív szeizmikus szempontból: számos kisebb nagyobb jeletőségű törésvonal fut keresztül a városon. Évente általában többször is előfordul érezhető mértékű földmozgás.

Wellington éghajlata mérsékelt óceáni, enyhe telekkel és mérsékelten meleg nyarakkal. Mivel az 'Üvöltő Negyvenesek' szélességén fekszik, így időjárása gyakran szeles és esős, amit a Cook-szoros közelsége is felerősít. A legmelegebb hónapban, februárban az átlagos középhőmérséklet 17 °C, míg a leghidegebb hónapban, júliusban mindössze 8,7 °C. A napos órák száma évente 2025 óra, és az éves csapadékmennyiség átlagosan 1270mm.
Wellington a világ egyik legszelesebb városa. Az éves átlagos szélerősség 22 km/h, és évente átlagosan 173 olyan nap van, amikor 63 km/h (40 csomó) feletti széllökéseket mérnek.

További infok és képek:

http://en.wikipedia.org/wiki/Wellington

http://www.wellington.govt.nz/

http://www.wellingtonnz.com/

http://www.virtualoceania.net/newzealand/photos/cities/wellington/

Christchurchről általában

Mivel megígértem írok arról a 'kisvárosról' amivel erősen szimpatizálunk.
Tekintettel arra a szomorú tényre, hogy még nem jártunk Új-Zélandon, ez a bejegyzés interneten fellelhető adatokból, képekből, beszámolókból áll.
Aztán majd ha már kint leszünk, természetesen saját képekkel és beszámolókkal bővítjük ki a blognak erre vonatkozó részét...

A tények:

Christchurch Új-Zéland harmadik legnagyobb városa a maga hozzávetőleg 348 ezer lakosával.
A déli sziget keleti partján fekszik, közvetlenül a tengerparton. Canterbury megye székhelye.
1848-ban alapították skót és angol telepesek (innen az angol eredetű név is). Egyike annak a három új-zélandi városnak, ahol nemzetközi repülőtér is található (a másik kettő: Auckland és Wellington).

A város klímája kontentális, enyhe téllel és kellemesen hűs nyárral. A januári hőmérséklet 12°C és 23°C közötti, míg júliusban ugyanez a két adat 2°C és 11°C (a déli féltekén a tél és a nyár pont ellenkezőleg van mint az északin). A napsütéses órák száma éves szinten 2100 (ez nagyjából megegyezik a budapestivel).


A városon az Avon folyó kanyarog keresztül

Christchurch alapterülete közel fele Budapestének. Ennek jelentős hányadát parkok adják. Néhány évvel ezelőtt megválasztották a világ legzöldebb nagyvárosának. Büszkén viseli azóta a kertek városa titulust.

A belvárost leszámítva nincsenek több emeletes épületei. A belvárosi rész egyébként úgy néz ki, mintha egy angol-szász városban tennénk időutazást. Épületei között ugyanúgy megtalálhatóak a XIX. századi britt építészeti stílus képviselői, mint az ultramodern üvegpaloták.

A tömegközlekedést illetően elsősorban a környezetkímélő járműveket részesítik előnyben. Ennek köszönhetően főleg villamosok (régi klasszikus kinézet) és trolibuszok (!) szállítják az utasokat.