Gyi, paci

Valamiért mostanában Hédi nagy pacis korszakát éli.

Az hagyján hogy állandóan a nyakamban akar ülni és ugrálás közben fennhangon ordítani hogy: "Gyi, paci!" 

Újabban már a reggeli Pettson és Findus nézegetés közben is ráül a hasamra és hasonló előadást tart.

Ezen felbuzdulva elmentünk pacikat nézni élőben is.

A helyszín a jól ismert Margitsziget, ahol a hatalmas madárpopulációkon (gólyák, vadkacsák, pávák, gatyás tyúkok, és talán csak Pukke által ismert különféle tollas jószágok) túl lehetőség van pónilovak és szarvasok simogatására is.

A kezdeti megilletődöttséget aztán gyorsan levetkőzte Kisasszony, akit aztán alig tudtunk elrángatni szerencsétlen paciktól.

Útban hazafelé egy lufihajtogató bácsi kreálta Hédinek ezt a kék pacit

Mini kiwi accent

Kiwi accent here.

Another here.

Magyar királya van az új-zélandi hokinak

Kaszala János meghódította Új-Zélandot

Kaszala János, 54-szeres magyar válogatott jégkorongozó, már több mint két éve Új-Zélandon kergeti a pakkot, ahol nemcsak minden díjat bezsebelt már játékosként, hanem megalapította a Kaszi 22 hokiiskolát is, és az sem kizárt, hogy rövidesen új-zélandi válogatott lesz. A Fradi és a Dunaferr egykori játékosa két szezon után töltött el újra két hetet Magyarországon.

Kaszala János a Canterbury Red Devils hokisaként mindkét szezonban elnyerte a szuperliga gólkirályi címét, a legjobb csatárnak járó díjat és az MVP is ő lett Új-Zélandon, ezzel a teljesítménnyel még az NHL honlapjára is felkerült. Ráadásul teljesítményének köszönhetően a média is felkapta kint, sőt a sportágat is. Christchurch-i csapata egyébként korábban még soha nem került be a fináléba, így a bajnokságban megszerzett ezüstérmek óriási sikernek számítanak. 

"Nagy élvezettel hokizom ebben az együttesben - mesélte a bajnok budapesti tartózkodása során. - Új-Zélandon a rögbi számít nemzeti sportnak, az All Blacks mindenki kedvence, de egyre többet foglalkoznak már a jégkoronggal is. Teltházas találkozókat játszunk, már a televízió is közvetíti, az persze még mindig szokatlan, hogy ott nyáron van tél, tehát a magyarhoz képest fordított a szezon. Tavaly decemberben egyébként nagy megtiszteltetés ért, az új-zélandi válogatott éppen itt készült Christchurchben, ahol lakom, és felkértek, hogy edzek velük. Végül egy mezt is kaptam tőlük, és tiszteletbeli tagnak választottak." 

Elképzelhető, hogy Kaszala, aki új-zélandi kiutazásáig a mostani A-csoportos világbajnokságon szereplő magyar válogatott tagja volt, rövidesen új-zélandi válogatott lesz, és a divizó 2-es vb-n hokizhat, hiszen a megváltozott szabály értelmében három idény után állampolgársággal már szerepelhet más ország legjobbjai között. 

"Minden szakvezető és játékos szeretné kint, hogy válogatott legyek, így természetesen nekem is ez a célom. Továbbá szeretnék egy új generációt felnevelni, ezért alapítottam meg két éve az utánpótláskorúak számára a Kaszi 22 hokiiskolát. Az 5 és 15 év között játékosaim nagy része korosztályos válogatott. Töretlen fejlődésüknek köszönhetően új kihívás vár rám április végétől, Canterbury-ben én lettem az utánpótlás főedzője, hároméves szerződést kaptam." 

Az FTC és a Dunaferr korábbi játékosa szeretne olyan szintű fejlődést elérni Új-Zélandon, amelynek Magyarországon játékosként ő is részese volt, hiszen amikor több mint 10 éve bekerült a nemzeti csapatba, még csak a C-csoportban játszottak. És hogy visszatér-e valaha a magyar hokihoz? 

"Új-Zéland egy fantasztikus világ, második hazámban toleránsak, türelmesek, higgadtak az emberek, az élet ritmusa is teljesen más, sokkal nyugodtabban, lassabban megy minden. Úgy érzem, teljes a kiegyensúlyozottság, meg is találtam ott számításaimat, játékosként és edzőként egyaránt. Minden nap tréningezem, edzést tartok, a szabadidőmben pedig már megtanultam szörfözni. Furcsa is most az itthoni felgyorsult élet."

From: sportforum

Hétfő

http://www.youtube.com/watch?v=RKDPs2x9IQY&feature=related

Üvegtigris

Húsvét hétfő.
Ez ugye Magyarországon egyet jelent a locsolkodással.
Ilyenkor boldog-boldogtalan csönget, akár ismer, akár nem hogy ő most akkor jött...
Na ezért mi régóta nem tartózkodunk ilyenkor otthon.

És ha már nem tartózkodunk otthon, kirándulunk egy jót.
Tervezgettem, szervezgettem a napot egy ideje hogy most akkor merre is kéne elindulni, de végül úgy döntöttem hogy spontán elindulunk valamerre, aztán lesz ami lesz...

Na, ebből lett a Pilisi-hegység. Nagyjából a Leányfalú-Piliscsaba-Csobánka háromszögön belül néztünk meg mindent jól.
Szentendre régóta nagy szerelmünk, ezért erre gyakran megfordulunk, Csobánkán pedig a család egy része lakozik, szóval ezek sok újdonsággal nem nagyon szolgáltak.
Ellenben Piliscsaba! Eddig nem is tudtam hogy az Üvegtigrist itt forgatták.

Megnéztük a helyszínt. Még a büfékocsi is ott figyel -ugyanúgy ahogy a filmben.

A tó, ahova becsúsztak.

Útközben pedig találkoztam egy őzbakkal az erdőben sétálva. Szegény pára, jobban megrémült mint én...


Gondoltuk megebédelünk Szentendrén. Naívan. Brutális tömeggel találtuk szembe magunkat, így egy nagy séta után, Hédi unszolására végre eljutottunk egy játszótérre ahol aztán kedvére hinta-palintázhatott, meg csúzdázhatott.

Kiwi büfé

Budapest. Damjanich utca. Ebbe botlottam. Eladó-kiadó. :(

Why worry

http://www.youtube.com/watch?v=im2SoltmZEc#

James Bond múzeum

A James Bond által híressé tett mütyürök és autók gyűjteményét nyitotta meg múzeumként a nagyközönség előtt is őfelsége titkosügynökének, 007-nek egy angliai rajongója.

A látványosság a Bond-filmek legendás producere, Albert Broccoli születésének 100. évfordulója alkalmából nyílt meg Keswickben. A múzeumot létrehozó Peter Nelson 20 évet és fontszázezreket áldozott hóbortjának, az összegyűjtött darabokból nyílt kiállítás a világon az első a maga nemében.

A korábbi szájsebész férfinak nem akármilyen Bond-tárgyak vannak a birtokában. „Megvan a polip a Polipkából, és az arany pisztoly Az aranypisztolyos férfiból. És az enyém a Gyémántok az örökkévalóságnak című epizód híres Mustangja, és a két keréken haladó kaszkadőrkocsi is” – büszkélkedett a 48 éves Nelson a BBC tudósítása szerint.

Utóbbira egy New York-i rendőr segítségével tett szert. „Egyszer csak csörgött a telefon, és egy rendőrtiszt azt mondta: megvan az autó. Így hát New Yorkba mentem, hogy megvegyem” – tette hozzá. A kiállított tárgyak csúcspontjai között A kém, aki szeretett engem híres Lotus Esprit Turbo autója, és az Aranyszem orosz T55 harckocsija is látható.

Peter Nelson aukciókon, színészek és a stábtagok segítségével tett szert a Bond-relikviákra. „Kissrác koromban olvastam Ian Fleming regényeit, amelyek igencsak magával ragadták a fantáziámat. James Bond birtokában volt a kifinomultságnak, eleganciának, és humornak, szóval mindannak, amire a fiatal fiúk vágynak az életben” – jegyezte meg Nelson.

Családi háttér

Minden viszonyítás kérdése.

Tulajdonképpen nagyon szerencsés helyzetben vagyunk.
Magdi szülei nagyon aranyos, kedves emberek akikkel nagyon jó kapcsolatot ápolunk.
Én pedig abban a méltán irigyelt helyzetben vagyok hogy a világ legelfogadóbb, legmegértőbb szüleit kaptam a sorstól.

Aki valamennyire is ismer engem tudja, nem túlzó azt állítanom hogy - fogalmazzunk így - soha nem voltam egyszerű eset...
Normális esetben a szülőknek pont az a dolguk hogy ezeket elnézzék a lurkójuknak amíg felnő, de ugye nem kell ecsetelnem hogy sajnos nem ez a jellemző.

Az én szüleim viszont nemcsak hogy elnézték ezeket nekem, de egész életemben rengeteget tanultam tőlük.

Egészen más értékrendünk van, egészen más dolgok foglalkoztatnak minket, tulajdonképpen a világ legtöbb dolgát egészen más aspektusból szemléljük. És mégis.

Anyukám a mai napig aggódik amiatt hogy mi történik az ő kicsi fiacskájával (mondjuk ma már inkább az unokája sorsa miatt aggódik).
A papámmal pedig valami megmagyarázhatatlan kötelék van közöttünk. Édesapám soha nem tudta kifejezni az érzéseit, nehezen nyílik meg -még a hozzá legközelebbi embereknek is. Mostanában viszont rengeteg mindent átbeszéltünk. Ez sok mindent egész más megvilágításba helyezett nálam.
Ha lehet még az eddigieknél is jobb lett a kapcsolatunk.

Sokan biztosan irigyelnek is amiatt hogy ennyire jó családi háttérrel rendelkezünk.
Ami viszont mindeddig előny volt, az most kimondhatatlan hátrány.
A világ másik végére költözni alapból nem egyszerű dolog. Nekünk mégis a családtagok kvázi elvesztése tűnik a legnagyobb nehézségnek.