2008. október 19., vasárnap

Boti

Reggel meglátogattam Málnáék kisfiát, Botondot.
Ma 8 hetes, úgyhogy már teljesen ember formájú. Mielőtt bárki kiakadna, arra céloztam, hogy kinőtte a csecsemők kezdeti stádiumára jellemző manó-kinézetet.

Ezúton is gratulálnék nekik újra, tényleg nagyon édes kis lurkót sikerült összehozniuk (ez már csak az édesapát ismerve is kuriózum)!

Amikor odaértünk Zsoltival és a párjával Szonjával, apa épp etette Botit.
Furcsa volt így látni Málnát apa szerepben. Bár ami azt illeti, szerintem én ugyanígy érdekes lehettem a külvilágnak annak idején...

Reni (a Málna párja) nem volt otthon, úgyhogy amikor kimentek a többiek cigizni, én vigyáztam a kis gengszterre. És hát annak rendje és módja szerint a sok babusgatás és mesélés megtette hatását: elaludt a vállamon. A sok gyakorlat teszi a mestert, ugyebár...

Ez itt mondjuk a Málna válla, de nem is alszik Boti...

Le voltak döbbenve Málnáék mikor visszajöttek. Mondta is, hogy kicsit kínosan érzi magát, mert neki ez nem szokott sikerülni, én meg átmegyek és egyből elalszik a vállamon.


Hát igen. Ilyen kocsicipőt kap egy lurkó, ha a szülei kosaraznak...

Nincsenek megjegyzések: