Szombaton az én szüleimnél vendégeskedtünk, vasárnap a Magdi anyukájáéknál.
Ritkán szokott ez így alakulni, de most a bátyámék lurkói ott voltak a szüleimnél, és hát nem kellett kétszer mondani, hogy meglátogassuk őket...
Amúgy ilyen is ritkán van: hamarabb keltünk fel, mint Hédi... Csodálkoztam is, hogy senki nem rúgdossa a veséimet. Aggódva pillantottam kedvesemre. 'Még durmol. Addig pakoljunk össze mindent.' -jött a válasz. Úgyhogy mire kisasszony felkelt, már készen is voltunk mindennel. Reggelizés. Pupszi benyomta a szokásos probiotikus gyümölcslevét, nagy reklamálás közepedte tudomásul vette hogy ezen a napon is piros paradicsomot kell ennie a sajti mellé és nem olyan világos színűt, mint amilyen a grépfrút (állítólag már ez a helyes írásmód...). Utóbbihoz annyi magyarázat, hogy valószínűleg illatos labdának nézni, ezért játszik vele előszeretettel.
Szombaton amúgy végig szakadt az eső, úgyhogy bent voltunk a házban. Pedig Csongi (ő bátyám nagyobbik fia -7éves) pont most kezd rákapni a kosarazásra, ilyen időben viszont nem tudom kivinni a játszótérre. Kapott tőlünk a múlt héten egy kültéri Decathlonos kosárlabdát, meg egy poló-gatya kombinációt. Azóta teljes extázisban van!
A vasárnapi program azért alakult így, mert Magdinak röpi meccse volt 11-től Dabason. A történet kézen fekvő. Felkelés, reggelizés, indulás Dabasra. Tíz után valamivel értünk oda, Anyát kidobtuk (csak szolídan, kicsit lassítottunk is előtte), mi meg átmentünk a másik nagymamáékhoz. Séta a kertben (ezen a napon lehetett is mert hét ágra sütött a nap), aztán uccu vissza anya és a meccs megtekintésére.
Az elején tök jól tartották magukat. Még mondtam is Magdi barátnőjének (aki nem játszik, mert nemrég derült ki hogy állapotos) hogy ennyire még nem láttam a csapatot jól játszani.
Mondjuk mint utóbb kiderült, el is szóltam magam -1:1-es állásnál leléptünk Pupszival ebédelni, és mire visszaértünk sima 3:1-es zakó lett a végeredmény...
Utána kertészkedtem egyet nagypapánál (le kellett vágni egy bazi nagy tuja ágait, mert elharapództak a dolgok), meg kiporszívóztam a tütüt és már indulhattunk is haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése