Az ünnep nevének jelentése: sátrak.
Szukotkor a vallásos zsidók sátrakba költöznek legalább az étkezések idejére, hogy emlékezzenek arra az időre, amikor őseik negyven évig vándoroltak a sivatagban. A szabadban felállított sátrakat faágakkal borítják, feldíszítik és ünnepi étkezéseik alkalmával minden nap más bibliai személyt hívnak meg azokba (Ábrahám, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron, Dávid).
A sátorépítésnek szigorú vallási szabályai vannak. Megvannak határozva a felhasználható anyagok, a sátor lehetséges mérete, a tető anyaga, sőt még olyan megkötés is van hogy a tetőn keresztül látni lehessen a csillagokat, de lehetőleg óvjon az esőtől -magyarán a Decathlonban beszerezhető kész sátrak sajnálatos módon nem megfelelőek erre az alkalomra...
A szukot jellemző, meghatározó kelléke a sátoron kívül a négy különböző növényből készült ünnepi csokor, a luláv (לולב). A négy növény a következő:
- cédrátcitrom-gyümölcs (etrog, ez nem kerül a csokorba, hanem a bal kézben külön tartják)
- pálmalevél (luláv, erről kapta a csokor a nevét)
- mirtuszág (hádász)
- fűzfagally (árává)
A szukot hét napon át tart, zárásaként a nyolcadik napon a smini aceret, vagyis az őszi záróünnep követi. Több vidám vallási szertartás, sok ének és tánc kíséri az örömünnepet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése