2009. február 16., hétfő

Históriás ének

Ha hétvége akkor meccsek.
Magdinak is, nekem is.
Ez alkalommal mindkettőnk csapata kikapott...
Mondjuk nem is ez a lényeg, sokkal inkább szeretném megosztani mindenkivel amit az egyik csapattársam írt beszámolóként a meccsünkről. Íme:


"Históriás ének, T. Lantos Sebestyén távollétében mink szemünkkel tapasztalt krónikája az Kinizsinek szentelt utcából.
Öt nyalka vitéz érkezett, hogy megküzdjön a rettentő ötfejű közgáz sárkánnyal.
A sárkány iszonytatóan bűzlött, de a daliák nem hátráltak meg.
Szívük tele tisztasággal, lelkük bizakodással, karjuk megannyi csata tapasztalatával. Nekigyürkőztek az rettentő sárkányak, be is visznek vagy 10 csapást, midőn a bestia elődugja önnön 2 új fejét.
A fejek rémisztőek de a budai sereg nem hátrál.
Lépésről lépésre szorítja a fenevadat.
Minden csapásra csapással válaszol, minden galád ármányra szűzi tisztasággal felel.
A vitézek tudásuk legjavát nyújtják.
Zsoldos Herr Prenker a távolbúl záporoztatja csapásait, Sir Jáhnczer a fenevad lábát köti gúzsba villámgyors attakjaival, Guba kapitány merészen ront a fenevad összes fejére, Tibold és Zótán apródok pedig a szörnyeteg két fülét cibálják.
Büszkén küzdenek, amilyük van meg nem osztják, bőrzáporuk elhomályosítja az eget és a környező tájakat.
Ádáz a közedelem, de se jajszó se fütty nem hallatszik.
A sárkányt már-már térdre kényszeríti a nyomás, lépésről lépésre jobban remeg a lába, minden perccel közelebb a dicsőség, ám ekkor a bestia kénköves lehellete megrontja Zótán apród nemes szívét és öt tiszáltalan csapást követőn, hogy megóvja önnön lelkét, végképp az gyóntatószékhez vonul.
A bestia éktelen tombolással, mindig egy lépéssel kerüli a megsemmisítő csapást, és bár súlyos sebeket szenved, a megfogyatkozott sereg már nem bírja legyűrni.
Sátáni erőket hív segítségül midől papírra veti a Fenevad számát: 66:60, ember itt már többet nem tehet.
A budai vert had levété nyalka gúnyáját, letészi dicsőséges glóriáját és hosszú bűnbánatot fogad amiért e vértelen sárkányok leggyengébbikét sem bírja pórázra kötni.
Elveszett Buda, oda a dicsőség, oda vannak a szűzlányok is."

Gratu Zozi!

Nincsenek megjegyzések: